Keresés eredménye:  közszolgáltatás tevékenységre

"Apathi"-t, ,i középkori "monostori föld"-et 1903 óta nevezik Bátaapátinak. A település a 150 éves török uralom idején elnéptelenedett, 1730-tól a Mercy, majd az Apponyi földesúri család németországi evangélikus jobbágyokat telepített ide. A falu az 1780-as években már ezernél több lakost számlált. Az 1781. évi türelmi rendelet engedélyezte számukra egyházközség szervezését és templom építését.

Bodrogkeresztúr a Bodrog folyó jobb partján, a Zempléni hegységnek az Alföldre peremlépcsőkkel leereszkedő déli részén fekszik. A községtől mintegy hét kilométerre, délkeleti irányban emelkedik a közismert tokaji Nagy-Hegy, északkeletre pedig a Tokaj-Bodrogzug Tájvédelmi Körzet terül el a Bodrog és a Tisza közötti mocsaras síkságon.

DÉDES neve a magyar Dedus személynévből keletkezett. Bántapolcsány nevének első része a Bán-pataktól ered, míg a Tapolcsány szláv eredetű szó, valószínűleg a „nyárfáknál, topolyáknál” lakó toplica szó származéka.

Hajdúsámson területéről már középső bronzkorból kerültek elő régészeti leletek. Hajdúsámsoni kincs néven a debreceni Déri Múzeumban őrzik a tizenkét harci csákányból és egy szépen díszített kardból álló páratlan fegyverleletet, amelyet a Kr.e. II. évezred közepén ástak el a község területén. Hajdúsámson-Csemetekert lelőhelyről kora vaskori és szarmata leletek is előkerültek.

Hetes Kaposvártól északnyugatra, 11 kilométerre fekszik. Közúti összeköttetése Kaposvár, Marcali és Somogysárd felé van.

Erdők-mezők, lankás dombok természetes szépségű tája szülőföldünk, mely falunk szülöttjét Fodor Andrást is versírásra ihlette. Kassai Lajos lovasíjász, erről a tájról jutott el a világhírnévig, rangot és ismertséget szerezve Kaposmérőnek.

Akárcsak az egész országnak, e megyének is fõ folyója a Duna. E területre azonban a vidéken lép be, amely Nógrád és Esztergom megyével határos. Hatalmas mederben folyik Visegrád alá egy ágban; itt a hegyek összeszorítják. Innen azonban kivergõdve Bogdánynál kétfele oszlik a víz, és szigetet képez, amely három mérföld hosszú, s kb. negyed mérföld szélességû. Istvánffy szerint e sziget nevét Szent András kápolnájáról kapta, máskülönben a honi törvényekben Ros szigetének nevezik, és azokhoz a javakhoz számítják, amelyek Magyarország koronájához tartoznak.

Budapest Főváros XVII. kerülete ma kilenc településrészre tagozódik, úgymint: Akadémiaújtelep, Rákoscsaba, Rákoscsaba-Újtelep, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Rákoskert, Rákosliget, Madárdomb és Régiakadémiatelep. Ezek többsége XX. századi új településrész, közülük kettőnek, Rákoscsabának és Rákoskeresztúrnak századokra visszanyúló a történelme. Rákosliget és Rákoshegy a XX. század elején Rákoskeresztúrból váltak ki és lettek önálló községek. Rákoskeresztúr és Rákoscsaba egykori határa ma is jól látható a térképen, pedig már sok évtizeddel ezelőtt teljesen összenőtt a két település (a határ az Ároktő utca és a Tápióbicske utca mentén halad). Mindkét ősi település a Rákos-patak, illetve az annak mentén húzódó hadi és kereskedő (borostyán)út mellé települt. A Rákos-patak völgye - mint azt a gazdag régészeti lelőhelyek is tanúsítják - évezredeken keresztül fontos kereskedelmi útvonal volt, amely mellett a réz-, bronz- és vaskorban is laktak emberek.